Őszi Jeles napok

Október - Mindszent hava – Őszhó

Régen az októbert Mindszent havaként vagy Őszhóként is ismerték. Az évnek ebben az időszakában elődeink szabadon ehettek, ihattak minden kedvükre valót, különösen sülteket, borokat, mustot. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik a betakarítás, a szüret hónapjára.

Az európai népek körében az október - hasonlóan a szeptemberhez - elsősorban a betakarítás, a szüret időszaka, de számos egyéb mezőgazdasági tevékenységre is ilyenkor kerítenek sort. Ekkor van az őszi vetés ideje is.

Október 4. Szent Ferenc napja

Amikor a szegények pártfogójára, a ferences rendet megalapító Assisi Szent Ferencre emlékezik a keresztény világ, a vidéki emberek kotlóst ültetnek, s hogy a csirkék el ne pusztuljanak, a gonosz szellemek távol tartására nyírfaágat tesznek a fészekaljba. E nemes szenttől sokan remélnek vigaszt, patrónusa többek között a magányosan haldoklóknak, az állatoknak, a madaraknak, a környezetnek és a környezetvédőknek, a családoknak, a kárpitosoknak és tapétakészítőknek, valamint az állatkerteknek. Szokás volt ezen a héten kanászostorral durrogtatni a hegyen a gonosz szellemek elűzésére.

Október 11. Szent Teréz napja

Ez a nap hagyományosan a szüret kezdete. Bácskában és a Bánságban egykoron dologtiltó nap volt, amikor az asszonyok nem moshattak, és kenyeret sem süthettek.

Október 18. Szent Lukács napja

Szent Lukács evangélistára emlékezik a katolikus világ. Őt tartják az Újtestamentum harmadik (Lukács evangéliuma) és ötödik (Az apostolok cselekedetei) könyve szerzőjének. A Biblia azt írja róla, hogy orvos volt, ezért a doktorok és a sebészek, valamint a kórházak és a gyógyfürdők védőszentjeként tisztelik. A keresztény hagyomány szerint ő volt az első ikonográfus, lefestette Szűz Mária, Péter és Pál képeit, emiatt a művészek pártfogójának is tekintik.

Október 20. Szent Vendel napja

Szent Vendel a legenda szerint a 7. században élt ír királyfi volt, aki remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, ahol annak nyáját ellenőrizte, ezért a jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentjükként tisztelték. Emiatt mondták azt, ha állatvész ütött ki, hogy Vendel viszi az állatokat. Sokfelé e napon a templomból körmenettel vonultak Szent Vendel szobrához, akit pásztoröltözetben, lábánál kutyával és báránnyal ábrázoltak. E napon a jószágtartó gazdák és pásztorok nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották ki.

Október 21. Orsolya napja

Október 21-én a pogány hunok ellen vívott harcban, 383-ban Kölnben mártírhalált szenvedett, a középkorban nagy kultusznak örvendő, Szent Orsolyának és 11 szűz társnőjének van az ünnepe. Úgy tartják, hogy ha Orsolya napján szép az idő, akkor karácsonyig olyan marad, sőt az egész tél kellemes lesz.

Október 26. Dömötör napja

Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. Juhászújévnek is nevezik e napot, mert ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát, akik a plébánia udvarán birkapaprikást főztek, a juhásznék bélest sütöttek. Az Alföldön ezen a napon állatvásárokat, többnapi mulatságokat tartottak. (Hortobágyon, Szegeden juhásztort, juhászbált rendeztek). Régen időjárásjelző nap volt, a Dömötör napi hideg szélből kemény telet jósoltak. Dömötört, a keleti egyház szentjét, a juhászok pártfogójának tartják.