![]() |
||||||||
Eseménynaptár
|
Híreink2020. december 23. Adventtől karácsonyig – 2020. december 23. Hagyományos karácsonyi ételek Szinte minden karácsonyi ételnek volt mágikus jelentése, amit a régiek készítettek az ünnepre. A bab, a borsó, a mák a bőséget biztosította, a fokhagyma az egészséget védte, a rontás ellen diót fogyasztottak, a méz az egész életet édessé tette. Az alma a termékenységet jelképezte vagy más értelmezésben a bölcsességet. Ezért ezek az alapanyagok semmiképpen sem hiányozhattak az ünnepi asztalról. December 24-én sok helyen böjti bablevest ettek, hús és tejtermék nélkül, savanyú káposztát, halászlét, rántott vagy sült halat. Édességnek a mákos, diós bejglit vagy a mákos gubát készítettek. Az arisztokrata családok asztalára bőségesen került vadhúsból, tengeri és édesvízi halakból, baromfiból készült étel.
A mezőberényiek ünnepi étkezését a nagyobb mennyiség és a jobb minőség jellemezte. Karácsonykor nem volt kötelezően meghatározott ételféle, de igyekeztek a legjobbat főzni: nem volt szokás babot az asztalra tenni, mint az ország más területein, de készítettek orjalevest, töltött káposztát vagy tyúkot, kacsát, hozzá süteménynek kalácsot. A mezőberényi magyarok is – hasonlóan a másik két nemzetiséghez – számon tartották, hogy táplálkozásuk miben különbözik a szlovákokétól, a németekétől. A németekről úgy tartották, hogy kevésbé fűszerezték ételeiket, szívesen főzték a különböző savanyú leveseket. A szlovákok és a magyarok fűszeresebben készítették ételeiket.
|
|||||||
![]() Orlai Petrics Soma
|
Közreműködő szervezet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség |